szept 30 2024
De bármennyire is tény, hogy a képek önmagukért beszélnek, Dantéval kapcsolatban mégsem az a legérdekfeszítőbb, hogy a Riviérán járhatott, hogy mennyire élvezte, vagy hogy milyen jól érezte magát. Ennél sokkal lenyűgözőbb, hogy a gazdik elmondása szerint annyira jól kommunikál, hogy szinte beszél! Körülbelül 8 féle ugatása van és egyértelműen rávezette a gazdikat, hogy melyik mit jelent. Cserébe pedig, Dante mindezt egész mondatok megértésével viszonozza. Pl: „Menj Majához és adj neki pacsit!” vagy „Vidd a csomagot Botondnak!”
Pedig, séta közben sosem beszélnek hozzá. A gazdik előtt poroszkál és 4 másodpercenként rájuk pillant a szeme sarkából, hogy ott vannak-e még. Ha irányt váltanak, ő is megy arra. Nem kell külön fegyelmezniük! Ha messzebb akar menni tőlünk, akkor rájuk pillant, hogy szabad-e. Ha annyira messzire megy, hogy már látótávolságon kívül esne, akkor megáll, visszafordul és megvárja őket. Ha valami ijesztő zajt hall, akkor a gazdikra néz és ha visszamosolyognak rá, akkor megnyugszik és megy tovább. Így kommunikálnak ők!
A francia Riviérára 10 fős, 3 generációs családdal utazott kisbuszban, 2×7 órás úton, olaszországi megállóval. Az utazás során úgy viselkedett, mint egy felnőtt! Csak boldogan ült a kisbuszban két gyermek között.
Jutalmul természetesen úszott a tengerben, medencében, sokat kirándult és éttermekben is járt! Mindenhez alkalmazkodott!
Mindig hangsúlyozzuk a genetika fontosságát, de tagadhatatlanul ugyanennyire fontos a szocializáció! Egy kutya azzá válik, amit megtanítanak neki, annál jólneveltebb, minél több tapasztalatot szerez a világról, annál boldogabb és kiegyensúlyozottabb, minél többen szeretik és annál intelligensebb, minél többet beszélnek hozzá! Ez mind a könnyen kezelhetőség záloga!
Ne féljünk hát időt tölteni kedvencünkkel, szavakat tanítani neki, új helyeket felfedezni vele, folyamatosan beszélni hozzá, és még fontosabb, hogy dicsérjük SOKAT!!!
Countrybelle
